Gyerekkoromtól rengeteg allergiát analizáltak nálam, és tinédzser koromra derült ki, hogy én nem a hagyományos dolgokra vagyok allergiás, mint virágpor, parlagfű, kutyaszőr, macskaszőr, satöbbi, hanem a szintetikus anyagokra, a színezékekre, a mesterséges anyagokra és a tartósítószerekre.
Tehát nekem ki kellett alakítanom egy olyan tudatos életet, hogy ezeket elkerüljem. Mint kozmetikus, ez elég nehéz, mert ugye, mint tudjuk a legtöbb kozmetikum ezeket az anyagokat tartalmazza. Tehát nekem, az elmúlt 23 évemben, amióta kozmetikusként praktizálok, meg kellett keresnem azokat a szereket és anyagokat, amik nem tartalmazzák ezeket, és ezért végeztem el 2005-ben egy Bionom Hatóanyag Elemző tanfolyamot, aminek alapján tulajdonképpen már teljesen hivatalosan bármilyen cégnek bármilyen szervezetnek ki tudom elemezni a termékét, hogy az vajon jó nekünk vagy rossz.
Kevesen tudják, hogy a bőrön át való felszívódás méreganyagok tekintetében 50%-al nagyobb, mint az emésztőrendszeré. Ennek kapcsán egy rákkutató professzor a következőket mondta:
„sokszor, kevésbé lenne veszélyes a kozmetikumainkat megenni,
mint magunkra kenni”.
Na, most amit megeszünk, azt elkezdték szabályozni, amit felkenünk azt viszont még nem. Nekem van egy nagyon-nagy bánatom. A rendszerváltás utána beáramlott ide mindenféle termék. Én már a rendszerváltás előtt is kozmetikus voltam és nagyon meg voltam elégedve az akkori termékekkel. Most nevet nem mondok, de aki elég idős az emlékszik rá, hogy mennyi minden csodadolog szűnt meg itt Magyarországon, vagy olvasztották be egy hatalmas multicég berkeibe és aztán el is tüntették nagyon hamar. Gátlástalanul megjelentek a világ minden szegmenséből hatalmas nagy mennyiségben különböző szerek és termékek, amiknek nyomon-követhetetlen a bevizsgálása is gyakorlatilag.
A káros hatóanyagokat 4 csoportba szoktuk osztani. Az első, ami nagyon káros a szervezetre, azok a kőolajszármazékok. Sokan nem is tudják, hogy mik azok a kőolajszármazékok, mert a cégek, nagyon ügyesen, úgy tüntetik fel a doboz hátulján az összetevőknél, hogy mineral oil vagy minerál olaj vagy ásványi olaj, amiről ugye sokan azt hiszik, hogy ásványi anyag, az biztos nagyon jó a bőrünknek, de ha egy kicsit visszaemlékeznek a 7-es, 8-os kémia tanulmányaikra, akkor ugye rádöbbenhetünk arra, hogy a világon egy darab ásványi olajunk van, az a kőolaj.
Tulajdonképpen abból szintetizálják, ami:
- 1, nem szívódik fel a bőrbe.
- 2, eltömíti a pórusokat,
- 3, azáltal, hogy eltömítette a pórusokat egy olyan szaru megvastagodást eredményez a bőrön, hogy elkezd beteg rendszerként működni a bőr, tehát megszűnik a bőrnek az öngyógyító szerepe és jönnek a bőrproblémák. Hogy kiszárad, begyullad, viszket...
Van még egy nagyon nagy csoport, ami nem éppen hasznos a kozmetikai termékekben, amit én csak úgy szoktam hívni, hogy függőségi anyagok. Ez egy nagyon érdekes történet, ugyanis a kozmetikai cégek haszonérdekeltségűek, ezért sok termékükbe belekevernek egy olyan anyagot, ami függővé teszi a bőrünket. Említenék egy példát: gyártanak olyan szemránckrémet, ami csodálatosan kisimítja a bőrt, de ha 2-3 napig nem kenjük föl, akkor pergamenszerűen össze fog ugrani és őrült ráncos lesz. Ennek következtében minden hölgy azt hiszi, hogy ez azért van, mert ez egy olyan csodálatos termék, hogyha ő ezt nem használja akkor azonnal olyan lesz a bőre, hogy valami borzalom, és rohan a boltba és vásárolja meg a következő tégellyel.
Megdöbbentő tény, de ilyen nem csak szemránckrémben van, hanem majdnem minden kozmetikum-szegmensbe kevernek függőségi anyagokat.
Nagyon kevesen tudják, hogy a kiskereskedelmi forgalomba hozott termékeknél van egy olyan szabály, hogy 5%-nál magasabb hatóanyag tartalma nem lehet. Na most sokan megkérdezhetnék, hogy miért? Ez azért van,mivel kiskereskedelmi forgalomban kapható, tehát bármilyen nagyáruház polcáról bárki berakhatja az önkiszolgáló kosarába, ezért nem vállalják a felelősséget azért, hogyha véletlenül rossz bőrre veszi meg. Mert ugye a valódi, jó hatóanyag arra a bőrre jó, amire azt kitalálták. Ha másik típusú bőrre veszi meg az ember, akkor ott lehet, hogy ártani fog. És ezért mindenbe, csak maximum 5%-ban teszik bele, ami annyi, mint halottnak a csók. Tehát, amennyit nem árt, annyit nem is használ.
Vegyük a fáradtságot, fordítsuk meg a termékeket és nézzük meg az összetevőket! Ahogy megtanultuk az élelmiszereknél, hogy melyik E nem jó és melyik E jó, úgy igen is meg kell tanulni a kozmetikumoknál is, hogy mik azok az anyagok, amik ártalmasak!
A tanulmány körutam során betévedtem egy nagyon népszerű drogéria láncolatba és pár samponnak leírtam az összetételét kíváncsi voltam, hogy vajon melyik jó. Megdöbbenve vettem észre, hogy találtam egy olyan korpásodás elleni sampont, amiben nem volt korpásodás elleni hatóanyag, viszont volt benne 3 féle ragasztó. Azért hat olyan gyorsan …, mert visszaragasztja korpát!
Leragasztja a korpát, ezért nem hullik és csak ragasztja-ragasztja-ragasztja az évek folyamán, amitől majd elhal a fejbőr és kihullik a hajunk. Na most az hagyján, hogy ragasztót találtam benne, de.. Találtam benne sósavat - na most ezen elgondolkoztam, hogy mit keres a samponban a sósav???
De a poénos rész most következik. Találtam benne szúnyogriasztót és molyirtót …
… a molyirtónál röhögtem, mert ez valóban kettő az egyben (2 in 1), mert ha hajat mosunk akkor majd beülünk a szekrénybe és akkor a bundába majd nem mennek bele a molyok!
A gloxal nevezetű szer, egy hullakonzerváló szer. Ha bemegyünk egy hullaházba, akkor ott ezt a gloxal nevezetű szert használják arra, hogy akit nem temetnek el azonnal, egy kicsit még tovább maradjon meg a hidegen.
Érdekes, hogy a gloxalt nagyon sok ránctalanító krémben is megtaláltam!?
Beszélnék még egy pillanatra egy nagyon érdekes dologról, ami minden olyan kozmetikai szerben bent van, ami habzik. Ennek a vegyületnek a neve sodium-lauril-szulfat, illetve van ennek egy módosulata, amit úgy hívnak, hogy sodium-lauret-szulfat. A víz után, a legmagasabb koncentrátumban található ezekben a tusfürdőkben, samponokban, fogkrémekben. Ha valaki bemegy a gyógyszertárba és azt mondja, hogy ő sodium-lauril-sulfatot akar vásárolni, akkor nem adnak neki, mert akkora veszélyességi anyag. De ha mégis valahonnan szerez róla egy papírt, hogy ezt megveheti, akkor körülbelül egy ilyen 25 centis listát adnak hozzá, hogy mire kell vigyáznia.
Szembe, nyálkahártyára ne kerüljön - ami már eleve egy samponnál, egy fogkrémnél elkerülhetetlen -, mert vakságot okoz, károsítja a nyálkahártyát, fehérje-károsító hatású, olyan erős mosó-aktív anyag, hogy annyira szárítja a bőrt, hogy véres repedezésig kiszáríthatja. És had ne soroljam, ezek csak a legfontosabb dolgok. Idegméreg és sejtméreg mellette. Na most, aki otthon hallgatja ma ezt az adást, a zeneszünetben ballagjon be a fürdőszobájába, és fordítsa meg az ott található tusfürdőt és sampont. Szeretném, ha annyi 10 forintos gördülne be a pénztárcámba, ahányan meg fogják találni a sodium-lauret, vagy sodium-lauril-sulfat nevet a tusfürdőkben vagy a samponokban.
Van-e olyan megoldás, amivel nagyjából ki tudjuk védeni egyáltalán ezt a sok káros anyagot?
Az egyik az az lenne, hogyha ezeket a termékeket tudatosan nem vásárolnánk meg, mert akkor előbb-utóbb a gyártónak ugye nem érné meg gyártani. Tehát ő is vagy tisztítana a termékén, vagy pedig kivonná a forgalomból. Ez az egyik megoldás. A másik megoldás az, hogy ezeket a káros anyagokat a legtöbbször azért teszik bele a kozmetikumokba mert nagyon olcsók. Én azt mondom, hogy ne sajnáljuk a pénzt egy olyan kozmetikumra, ami viszont egészséges. De, ugyan ezt a habzó anyagot, mondjuk, egy drágább hatóanyaggal érjük el, de az viszont nem árt a bőrünknek, a szervezetünknek. Azok a cégek, akik fel merték vállalni, hogy ezekkel a drágább hatóanyagokkal dolgoznak, azokat kellene nekünk felkutatni. Ez egy olyan műsor, hogy én itt nem mondhatok ki márkaneveket, de mindenképpen keresni kell a Bionom jelzésű termékeket (van ilyen honlap is egyébként Németországban, nem itt Magyarországon), valamint, ahogy el is neveztük ezeket, Tiszta Termékek. Tulajdonképpen van egy ilyen honlap is, hogy Tiszta Termékek.hu , ahol össze van gyűjtve a létező összes olyan cégnek a terméke, ami 95%-ban tiszta. És azért mondom csak, hogy 95%-ban, mert említettem az előbb, hogy van egy olyan törvényi szabályozás, hogy kereskedelmi forgalomba nem hozható olyan termék, amiben kötelezően nincs benne például tartósítószer. Na most, a valamit magára adó cég, az megpróbál olyan tartósítószert használni, ami a lehető legkevésbé káros az emberi szervezetre.
Én magamból indulok ki, engem az élet rákényszerített arra, hogy ezeket a dolgokat kikerüljem. És minden nőnek üzenem, hogy ki lehet. Tehát ne álljunk ott úgy tehetetlenül, hogy de jó, akkor mivel fürödjek, mit kenjek magamra? Mindenki megtalálja, ha egy kicsit utánanéz, hogy mik ezek a termékek, és én minden hölgynek azt javaslom, és minden úrnak is, hogy ne restellje a kozmetikai terméknek a hátulján elolvasni az összetevőket.
Vizsgáld meg azon termékek összetevőit, amit jelenleg a fürdőszobádban, a konyhádban és a mosás során használsz!
.jpg)
Tehát az ártalmatlannak hírdetett krém sem érdemli meg a krém nevet! 
Bátran kijelenthetjük, hogy a kozmetikumokkal szembeni túlérzékenység korunk bőrbetegsége, minden negyedik állampolgár találkozott már vele. A bőrgyógyászok szerint az allergiás bőrtünetek egyebek mellett azzal is magyarázhatóak, hogy az emberek egyre többféle olyan készítményt használnak, amelyekben érzékenyítő anyagok is találhatóak. Nem beszélve arról, hogy a különféle kozmetikumokban található problémás anyagok terhelése össze is adódhat. A gyártók szerint a kritikus összetevők csak a megengedett mértékben fordulnak elő. A tégelyek, flakonok címkéin gyakran homályban marad ezen anyagok felhasználásának mértéke. A tisztánlátást nehezíti, hogy a kozmetikumok összetételét a hatóságok nem ellenőrzik.
.jpg)
.jpg)
